Az ajánlott érték korábban 0,7 W/m2K-ra lett meghatározva, amihez téglaépületeknél elég volt a 3-5 centiméteres szigetelés, de miután az értéket 0,3 W/m2K-ra csökkentették, manapság ez a vastagság már egyetlen esetben sem helytálló. Az EPS lapokból ugyanis korszerű, szigetelő falazóblokkoknál is legalább 6-7 centiméteres vastagságot kell elérni a szigeteléskor, és míg a régebbiek esetében sem kevesebb ez az érték 8-9 centiméternél, addig a tömör tégla- és betonfalaknál a 10-12 centiméter is indokolt lehet. Természetesen alkalmazható vastagabb szigetelés is, amivel egy bizonyos mértékig még tovább növelhetjük a fűtési energia megtakarításának mértékét, de ennek szükségességéről mindig kérje ki a véleményünket.

A mai diszperziós festékekhez egy teddy hengerre és egy jó minőségű ecsetre lesz szükségünk. Ha sima falat festünk, akkor rövid szőrű teddy hengerrel szebb eredményt érhetünk el. Fűrészporos tapétához a hosszabb szőrű teddy henger az ideális, mert az jobban eléri a fűrészpor szemcsék közötti részeket.

Mindig tartsuk be a gyártó által ajánlott hígítási arányokat. Nagyon változó a festékek hígítása, ezért nem lehet egy általános minden festékre vonatkozó hígítási tanácsot adni. A túlhígítás sok gondot okozhat festés közben, ezért érdemes tájékozódni.

Homlokzati hőszigetelés az épületek külső homlokzatának, vagyis falának hőszigetelését jelenti. A homlokzati hőszigetelésre használt egyik leggyakoribb hőszigetelő az EPS 80 és, ennek grafitos változata az EPS G 80, valamint a külső homlokzat lábazati szigetelésére használt XPS. A homlokzati hőszigetelések rögzítésére, a szinező felhordására, élek védelmére kiegészítőkkel kell ellátni, így alakulnak ki a hőszigetelő rendszerek.

A festést követően érdemes felcímkézni a maradék festéket, melyre a dátumot írjuk rá, így a későbbiek folyamán segítségünkre lesz mennyi ideje használtuk utoljára. A festéket minden esetben száraz hűvös helyen tároljuk középhőmérsékleten, és ne tegyük ki tűző napra, vagy 5 fok alatti hőmérsékletre. A festéket mindig alaposan zárjuk le!