Szakértő vállalkozók nem építenek be olyan kőzetgyapotot, vagy üveggyapotot, amely a saját súlyától összeroskadhat.Léteznek olyan szigetelések, melyeket nem szabad függőleges falba beépíteni, ezek födémbe valók vízszintes hőszigetelésnek.

A penészedés annak a jele lehet, hogy a szerkezetben hőhíd van, ráadásul a hőmérséklet a fal belső felületén olyan alacsony, hogy ott csapódik le a pára. A probléma megnyugtató és végleges megoldása mindenképpen a hőszigetelés megtervezése és átépítése. Ha az ún. „harmatpontot” (az a hőmérséklet, amelynél a pára kicsapódik a levegőből) kijjebb visszük, hogy a pára a falban, vagy - jobb esetben- azon kívül csapódjon le, a penészedés megszűnik. A belső oldali hőszigetelés csak ront a helyzeten, mivel ezzel a harmatpont még inkább a helyiség belseje felé tolódik. Amennyiben a penészedő helyiség fürdőszoba vagy más páradús helyiség, akkor az tovább fokozza a problémát. A megfelelő hőszigetelés kialakításáig több módon védekezhet a komoly egészségügyi problémát okozó penészedés ellen: penészgátló felületbevonattal, gyakori szellőztetéssel, esetleg szellőztetőrendszer használatával, amely a falon lecsapódó párát leszárítja, így nem kezd el penészedni, bár ez utóbbi megoldás igen költséges.

Az ajánlott érték korábban 0,7 W/m2K-ra lett meghatározva, amihez téglaépületeknél elég volt a 3-5 centiméteres szigetelés, de miután az értéket 0,3 W/m2K-ra csökkentették, manapság ez a vastagság már egyetlen esetben sem helytálló. Az EPS lapokból ugyanis korszerű, szigetelő falazóblokkoknál is legalább 6-7 centiméteres vastagságot kell elérni a szigeteléskor, és míg a régebbiek esetében sem kevesebb ez az érték 8-9 centiméternél, addig a tömör tégla- és betonfalaknál a 10-12 centiméter is indokolt lehet. Természetesen alkalmazható vastagabb szigetelés is, amivel egy bizonyos mértékig még tovább növelhetjük a fűtési energia megtakarításának mértékét, de ennek szükségességéről mindig kérje ki a véleményünket.